Szétszórom tegnapom, s elszáradt álmaim.
Hamvaimból ébredem,s élvezem lángjaim.
Megfagyott könnyeken, csillog a napsugár.
Párás még a reggel, de szívem a tavaszra vár.
Legyen ez ébredésem tavasza, valami csoda.
Az álmok vágyát, éljem meg mosolyogva.
Színek kúsznak arcomon, s bennem az illatok,
örök nyarat, s végtelen szerelmet akarok.
Legyen ez varázs, akár tarka barka.
Édes mámorral fűszerezett, abraka dabra.
Cinkos boldogság, csak igaz legyen.
Szülessen szerelem, ha kell az egyetlen.
Legyen ez minden, mit kívánhatnék.
Sose legyen mellettem, üres a szék.
S tartson csak odáig, míg ráncos mosolyom.
Úgy érintsen kéz, hogy elengedni nem akarom.
Legyen ez legyen, csak ne várasson.
Ne törjön kétely, a vágy izgasson.
Legyen ez legyen, örökkön örökké.
Halld hogy dobban a szívem, hangja vajon kié.
Suttogó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése