Keresés ebben a blogban

2011. május 18., szerda

Érintésem ébred....


Érintésemben ébred a vágy, hajtja a szenvedély.
Íriszem felragyog, s szemedben lángol a kéj.
A pillantás hosszúra nyúlik, s öli meg az időt.
A félelem ledobja láncait, s varázsol szeretőt.

Márvány tested kápráztat, s csókért könyörög.
Előcsalom testedből a gyönyört, lassan hömpölyög.
Önzetlen vágy hajszol, úgy adnék csodán túl.
Férfiként birtokollak, prűdségem elfordul.

Bőröm lángol, s tenyerem testedbe égeti nevem.
Ölelésem börtönében, boldogan élvezel velem.
Az édes ritmusban a Harmónia, már gyarló akarat.
Most egy pillanatra meghalok, s ez boldog pillanat.

S újra születünk egymásban, mint csend az éjszakában.
Az öröm, sikollyal ünnepli a percet megtaláltál magadban.
Az izzadság mint hűs harmat, oltaná el vágyaink.
Kívánlak még, úgy szeretkezem mintha elfogynának napjaink.

Suttogó


1 megjegyzés: