Ha elküldesz.

Ha elküldesz elmegyek, égesd képeim.
Kulcsot az asztalra, s szemétbe emlékeim.
Csak egy zsákom van, s abban az életem.
Ha elküldesz elmegyek, s hátamra teszem.
 

Gondod én már nem vagyok, ne nézz utánam.
Hagyd az időt dolgozni, amit látsz csak a hátam.
Az én arcom is az idő festi, lesz majd mosolyom.
A szánalmad saját bűnöd, én nem sajnálom.
 

A búcsú már megvolt, s fekete szalag szívemre.
Hidd el azt kívántam, legyél boldog örökre.
Én lelkemből engedtem, lelkedet szárnyalni.
Könyörgöm ne akarj, a bánathoz láncolni.
 

Kegyetlen az ember, legyen Nő vagy Férfi.
Hogy mer vissza fordulni, és sebet feltépni?
Mert Isten adta szépség, megtehet bármit?
Pokolba a szépséggel, én nem szeretek akárkit!

 

Suttogó