Keresés ebben a blogban

2011. május 24., kedd

Gondolat....

Csak ültem mint árva a lépcsőn,
s adtam az estének gondolatot.
Szemem megakadt holdfénykeringőn,
s a sötét meghallgatott.

Érces hangom nem fújta a szél,
s a csend vállamra tette kezét.
Meghallgattam miről mesél,
s bennem lecsukta szemét.

Súgd meg nekem éjjel,
mire várok még.
Hisz nem élek már fénnyel.
A reményből elég.

Te hogy érintesz?
Ha én magam nem.
Te mitől féltesz?
Magad, s nem engem.

Csillagokkal álmodom,
s lesz otthonom benne.
Lassan, kezed eltolom,
mélységembe Te ne gyere.

Suttogó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése