Engedj utamra, mert magam megyek.
Vigasz nyújtottak, a mosolygó szemek.
Engedj utamra, mert "csak" nem leszek.
Te elengedsz, s én csendben el megyek.
Vigyázz lelkedre, mert majd csak az marad.
Mikor szép arcodon, lassan könny szalad.
S vigyázz szívedre, de éltesse szerelem.
Ragyogásod tudni fogja, hogy a Jóság hol terem.
Engedj utamra, én a mesében hiszek.
Ott boldogan élnek, szörnyek és szépségek.
Ott én vándor vagyok, egyszerű poéta.
A halhatatlan remény, Ólom katonája.
Megőrzöm emléked, s viszem magammal.
Dallamom leszel, mikor táncolok a holddal.
Édes álom leszel, Gyönyör a bánat felett.
Csak ne feledd el soha, lángoló lelkemet.
Suttogó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése