Irigylem a vándort, és büszke madarát.
Egyszerű gúnyáját, s pej lovát.
Irigylem az utat, amin lassan bandukol.
Őt is asszony szülte, és meghal valahol.
Nem szomorú Ő, s nem is bánatos.
Talán csak hite más, talán csak óvatos.
Tudja honnan jött, s talán hogy hova tart.
Tudja hogy mit ért el, s talán hogy mit akart.
Igen, talán ez az életünk, múltunk s jelenünk.
Tudni azt hol kezdtük, s hol legyen a vége.
S valami szépet, s jót, betenni középre.
Vagy csak menni, s menni más vidékre.
Most azt hiszed szomorú vagyok, de tévedtél.
Nem a bánat határozza meg életünk, hanem a cél.
S ha azt hiszed ez verseny, neked kell győznöd!?
Fingod nincs az életről, s a vándor megelőzött.
Suttogó
Egyszerű gúnyáját, s pej lovát.
Irigylem az utat, amin lassan bandukol.
Őt is asszony szülte, és meghal valahol.
Nem szomorú Ő, s nem is bánatos.
Talán csak hite más, talán csak óvatos.
Tudja honnan jött, s talán hogy hova tart.
Tudja hogy mit ért el, s talán hogy mit akart.
Igen, talán ez az életünk, múltunk s jelenünk.
Tudni azt hol kezdtük, s hol legyen a vége.
S valami szépet, s jót, betenni középre.
Vagy csak menni, s menni más vidékre.
Most azt hiszed szomorú vagyok, de tévedtél.
Nem a bánat határozza meg életünk, hanem a cél.
S ha azt hiszed ez verseny, neked kell győznöd!?
Fingod nincs az életről, s a vándor megelőzött.
Suttogó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése