Ringass

Ringass, ölelj magadhoz,

mint anya a gyermeket.

Már nincs erőm a szavakhoz,

szenvedem erő felett.

Hajtanám arcom tenyeredbe,

s Te lennél békés menedék.

Úgy költöznék a szívedbe,

s élni csak ott szeretnék.

Mikor leránt a mélység,

szomjazom hangodat.

Megroppan a keménység,

csak engedd érinteni arcodat.

Kését forgatja a bánat,

Ő tudja hol a szív.

Miközben csókolnám szádat,

a magány sírva hív.

Hát ki fog engem megmenteni,

saját magamtól.

Úgy vágytam, csak szeretni,

s félni a haláltól.

Elvesztem, saját magamban,

s a fonal elszakadt.

A kiutat keresem, szakadatlan,

de a lelkem sötétben maradt.

Suttogó